Ha nem fizet a biztosító…

 

 


A mai magyar többszereplõs gépjármû casco és kötelezõ felelõsség biztosítási piacának liberalizáltságához nem férhet kétség.

A biztosítók egyre élesedõ versenye jellemzõ a biztosítási piacra. Ebben a versenyhelyzetben kell talpon maradniuk, ami arra ösztönzi õket, hogy minden kiadásuk többszörös racionálási szûrõn keresztül menjen keresztül. Ennek a szemléletnek a szülötte az a fajta biztosítási gyakorlat, aminek a kárt szenvedett autós sokszor az elszenvedõje.

A polgári jog szabályai szerint a biztosítási szerzõdés alapján a biztosító meghatározott jövõbeni károsító esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétõl függõen bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetõleg a másik szerzõdõ fél pedig díj fizetésére kötelezi magát.

A. / A kötelezõ biztosítás alapján:
A gépjármû kötelezõ felelõsségbiztosításról szóló hatályos szabályozás szerint minden magyarországi telephelyû gépjármû üzembentartója köteles biztosítóval a gépjármû üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelõsségbiztosítási szerzõdést kötni, és a szerzõdést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármû a Magyar Köztársaság területén kizárólag ezen feltételek fennállása esetén üzemeltethetõ.

A biztosítási szerzõdés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerzõdés díjfizetéssel történõ folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési idõszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja.

Gépjármûvet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármû hatósági jelzését (rendszámtábláját) cserélni, a gépjármû mûszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelezõ felelõsségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták.

Ha megállapítást nyer, hogy a gépjármûre nincs érvényes biztosítási szerzõdés vagy elõzetes fedezetigazolás, a nyilvántartó szerv értesítése alapján az üzemben tartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes települési önkormányzat - jegyzõje haladéktalanul felhívja az üzemben tartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha az üzemben tartó a felhívás kézhezvételétõl számított 8 napon belül nem igazolja a biztosítási szerzõdés fennállását, a jegyzõ külön jogszabályban meghatározott módon a jármûvet kivonja a forgalomból. A gépjármû forgalomból való kivonását elrendelõ határozattal szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.

A biztosító, a Kártalanítási Számla, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármû üzemeltetése során okozott kárt a hatályos rendeletben foglaltak szerint megtéríti.

A károsult kártérítési igényét a rendelet alapján, a biztosítási szerzõdés keretei között a károkozó üzemben tartó biztosítójával, vagy a Kártalanítási Számla kezelõjével szemben is jogosult érvényesíteni.

A káresemény kapcsán kitöltésre kerülõ baleseti bejelentõ nyomtatványon kell feltüntetni a károkozó biztosítóját, ahová a károsultnak be kell jelentenie a kárt.
Amennyiben a balesetkor a felelõsség elismerésére egyik fél sem hajlandó, úgy annak ellenére, hogy ha személyi sérülés nem is történt, rendõrt kell hívni.
A rendõrség, mint szabálysértési hatóság hoz határozatot az ügyben. Amíg jogerõs határozat nincs, addig a biztosító senkinek sem fizet.

A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétõl, illetve a tudomásszerzéstõl számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidõ elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti idõszakra a biztosítóval, a kárképviselõvel szemben nem alkalmazhatók.

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezõje, a Kártalanítási Számla kezelõje, a kárképviselõ és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellõen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelõsség nem vitás és a kárt összegszerûen megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelõsséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmû, vagy a teljes kárt összegszerûen nem állapította meg.

Sajnos tény, hogy nincs jogszabályban rögzített határideje a kötelezõ gépjármû- felelõsségbiztosítás kontójára végzett kárrendezésnek, ezért a károsult ügyfelek sokszor kiszolgáltatottak, ha a balesetet okozó vitatja a kárt, de akkor is, ha a biztosító például nyilvántartási rendszerének gyengesége miatt nem tudja összhangba hozni a kárbejelentéseket és a szerzõdéseket.


B. / A casco biztosítás alapján:
A biztosító kockázatviselési kötelezettsége teljesebb körû.

A kár bejelentését követõen a biztosítónak kötelessége eljárni. Ennek során megvizsgálja a káreseményt befolyásoló valamennyi feltárható körülményt.

Mind a kötelezõ biztosítás, mind a casco biztosítás esetében elmondható, hogy az un. biztosítási csalások kiszûrésére különös hangsúlyt helyeznek a biztosítók. A gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy csak akkor fizeti ki a kárösszeget a biztosító, ha a baleset megtörténtéhez és a kár összegének pontos megállapításához nem fér kétsége.

Mégis elõfordulhat, hogy a károsult azt tapasztalja, hogy a biztosító a kár bejelentését követõen hónapokig "nem tesz semmit", majd a kár kifizetésétõl elzárkózik, vagy adott esetben lényegesen kevesebbet fizet, mint ami reális lenne, vagy a biztosítási szerzõdés alapján jogosan járna.

Ilyen esetben a károsultnak nem marad más választása, mint pert indítani a biztosító ellen. A perben a károsultnak kell bizonyítani a kárból eredõ követelését, ami az esetek többségében igazságügyi kárszakértõ szakvéleményének beszerzésével történik. A gyakorlatban gyakran elõfordul, hogy a perben beszerzett szakvélemény ellentétes a biztosító saját szakértõjének véleményével, akár az esemény valós megtörténtének, akár a kár összegének tekintetében.

Nem egyedi jelenség, hogy a biztosító által felkínált kártérítési összeg és a biztosítási szerzõdés alapján jogszerû összeg között nincs egyezés. Ha a biztosító szakértõje által megállapított kárértéket aggályosan alacsonynak találjuk, nem kötelezõ ezzel beérnünk. Ez esetben is fennálló lehetõség a kárigény peres úton történõ érvényesítése.

A perben a károsult részére megítélt kárösszegen felül kamat is jár, méghozzá a káresemény idõpontjától számítottan.

Amennyiben a biztosító elismeri a kárt és 5 napon belül mégsem fizet a biztosítók felügyeletét is ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez tett bejelentéssel lehet ez ellen élni.

Amennyiben hasonló ügyben érintett, vagy bármilyen kérdése merül fel fentiek kapcsán, forduljon hozzánk elérhetõségeinken. Kollégáink készséggel állnak rendelkezésére.