Mi történik, ha szabálysértési eljárás részese lesz??

 

 

A szabálysértési ügyek viszonylag nagy számban fordulnak elõ. Ilyenkor az ember többnyire kellemetlen pénzbírsággal vagy más büntetéssel találja magát szemben. Mit lehet ilyenkor tenni? Van- e lehetõség a pénzbírság vagy más joghátrány mérséklésére? Mit lehet tenni, ha olyan tények merültek fel, amit az eljáró hatóság nem vett figyelembe? Mik a jogorvoslati lehetõségek? A leggyakoribb szabálysértés típusok a közlekedési szabálysértések körébõl ( gyorshajtás, ittas jármûvezetés, stb) kerülnek ki, melyekben a rendõrség jár el szabálysértési hatóságként.

Az alábbiakban a vonatkozó jogi rendelkezések alapján iránymutató tájékoztatást adunk a szabálysértések fogalmáról, az eljárás megindulásáról, annak folyamatáról, az érvényesíthetõ jogorvoslati lehetõségekrõl. A tájékoztatás tartalmáért, ill. az idõközbeni esetleges jogszabálymódosulások miatti változásokért felelõsséget nem vállalunk.

Amennyiben Ön, akár mint eljárás alá vont személy, akár más személyként szabálysértési eljárás részese - javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot és konzultáljon az eljárással kapcsolatosan a hatályos jogi rendelkezésekben járatos jogi szakemberrel, aki maximális jogi segítséget és felvilágosítást nyújtja önnek az eljárás tekintetében.


1. A szabálysértés fogalma

A szabálysértés jogi fogalma szerint az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetõit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.

A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bûnsegély).

2. Mely hatóság illetékes eljárásra a szabálysértési ügyben ?

Elsõdlegesen az eljárásra az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes.
Ha azonban az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, az elkövetés helye, továbbá a cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.
Ha több eljárás alá vont személy van, és különbözõ helyeken laknak, bármelyikük lakóhelye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.
Ha vitás, hogy a több szabálysértési hatóság közül melyik köteles eljárni, az eljáró szabálysértési hatóságot közvetlen közös felettes szervük, ennek hiányában pedig a felügyeletüket ellátó miniszter jelöli ki.

3. A szabálysértési eljárás

A szabálysértési eljárás feljelentés, illetõleg a szabálysértési hatóság részérõl eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A feljelentést - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzõkönyvbe kell foglalni.
Az érdemi határozatot - a jogszabályban meghatározott kivétellel - az eljárás megindítását követõ harminc napon belül kell meghozni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja, a szabálysértési hátóság vezetõje egy alkalommal az ügyintézési határidõt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

Az eljárás során a szabálysértési hatóság köteles a tényállást tisztázni. Ennek alapján pedig megállapítani, hogy az eljárás adatai elegendõ alapot adnak-e a felelõsség megállapítására, vagy az eljárás meg kell-e szüntetni.

3.1 Az eljárás megszüntetése

A szabálysértési hatóság az eljárást határozattal megszünteti, ha
a) a cselekmény nem szabálysértés, vagy azt nem a felelõsségre vont személy követte el;
b) az eljárás adatai alapján nem állapítható meg szabálysértés elkövetése, az eljárás alá vont személy kiléte, illetve tartózkodási helye és az eljárás folytatásától sem várható eredmény;
c) az eljárás alá vont személy meghalt;
d) a felelõsséget kizáró ok áll fenn;
e) a cselekmény miatt büntetõeljárás van folyamatban, vagy a cselekményt büntetõ- vagy szabálysértési eljárás keretében jogerõsen elbírálták;
f) a cselekmény olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerõs egyedi államigazgatási határozat állapított meg;
g) elévülés miatt nincs helye felelõsségre vonásnak;
h) az eljárás alá vont személy felelõsségre vonása nélkül alkalmaz elkobzást.
(2) Ha az eljárás megszüntetését követõen az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye ismertté válik, az elévülési idõn belül az eljárás folytatásának van helye.

A szabálysértési hatóság határozatot hoz, melyben - amennyiben megállapítja az eljárás alá vont személy felelõsségét - pénzbírságot szabhat ki, figyelmeztetést, jármûvezetéstõl eltiltást, illetõleg elkobzást alkalmazhat, valamint kártérítést és eljárási költséget állapíthat meg.

Ezt a határozatot postán kézbesíti az eljárás alá vont személynek.
A határozat ellen jogorvoslatnak van helye. Ezt a szabálysértési eljárásban kifogásnak hívjuk.
Kifogást 8 napon belül nyújthat be a szabálysértési határozat ellen az eljárás alá vont személy vagy védõje - amennyiben az terhére pénzbírság kiszabását, a figyelmeztetést, a jármûvezetéstõl eltiltást vagy elkobzást tartalmaz.


A kifogásban elõ kell adni annak okát és célját. Az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a kifogás érdemi elbírálását nem lehet megtagadni.A kifogásban új tényt is lehet állítani, és új bizonyítékra is lehet hivatkozni.

A kifogás alapján a szabálysértési hatóság a határozatát visszavonhatja, vagy - a kifogást tevõ javára - módosíthatja.

Amennyiben a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem módosítja, illetõleg nem vonja vissza, az iratokat a szabálysértési hatóság az illetékes helyi bírósághoz teszi át.

Az elkésett vagy nem a jogosult által elõterjesztett kifogást a szabálysértési hatóság elutasítja. E határozattal szemben a közléstõl számított három napon belül az illetékes ügyészségen panaszt lehet elõterjeszteni.

Ha a kifogást a jogosult visszavonta, a visszavonásnak a szabálysértési hatósághoz érkezése napján a határozat jogerõssé válik.


3.2 A bíróság elõtti eljárás
A benyújtott kifogást a helyi bíróság bírálja el.


Az eljárásra az ügyben érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóság székhelye szerinti helyi bíróság illetékes.
A bíróság az eljárás alá vont személy terhére a szabálysértési hatóság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minõsítést kell alkalmazni, vagy jelentõs mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni.
A bíróság végzésében a szabálysértési hatóság határozatát
a) hatályban tartja, ha a kifogás alaptalan;
b) megváltoztatja, ha a szabálysértési hatóság jogszabályt helytelenül alkalmazott.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az eljárás alá vont személy, a védõ és a sértett a kézbesítéstõl számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A tárgyalás tartására irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.

3.3 A bíróság tárgyalása


A bíróság tárgyalást tart, ha a szabálysértési hatóság határozata elleni kifogást elbíráló végzéssel kapcsolatban tárgyalás tartását kérik. A bíróság tárgyalása nyilvános. A tárgyaláson bizonyítás felvételének van helye.

A bizonyítás felvételének sorrendjét és terjedelmét a bíró állapítja meg.
A bizonyítási eljárást az eljárás alá vont személy meghallgatásával kell kezdeni. Amennyiben az eljárás alá vont személy nincs jelen a tárgyaláson és jelenléte nem kötelezõ, az üggyel kapcsolatos korábbi nyilatkozatát kell felolvasni.
A szabálysértési hatóság képviselõje és a védõ az eljárás alá vont személyhez, a tanúkhoz és a szakértõkhöz kérdést intézhet, bizonyítási indítványokat terjeszthet elõ.

A bíróság az ügyet lehetõleg egy tárgyalási napon befejezi. Ha az ügy terjedelme, a bizonyítás kiegészítése miatt vagy egyéb okból szükséges, a bíró a tárgyalást legfeljebb nyolc napra elnapolhatja. Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a bíró a tárgyalást elhalasztja.

A bíróság a tárgyalás mellõzésével hozott végzést a tárgyalás eredményétõl függõen hatályban tartja, vagy határozatot hoz, amelyben a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartja, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.

A határozat a közlés napján válik jogerõssé.

4. A felelõsséget kizáró okok


Vegyük sorra melyek azok az okok, amik a szabálysértés miatti felelõsséget kizárják. Nem vonható felelõsségre, aki a cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, aki a cselekményt az elmemûködésnek a beszámíthatóságot kizáró kóros állapotában, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, tévedésben, jogos védelemben vagy végszükségben követte el, illetve e törvényben meghatározott egyéb ok zárja ki a felelõsségre vonást. Nem vonható felelõsségre az sem, aki a cselekményt a beszámíthatóságot korlátozó elmeállapotban követte el, ha nyilvánvaló, hogy ez a körülmény a cselekmény elkövetését befolyásolta.
Az fenti bekezdés kóros elmeállapotra vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható annak a javára, aki a szabálysértést önhibájából eredõ ittas vagy bódult állapotban követte el.
Nem róható az eljárás alá vont személy terhére olyan tény, amelyrõl az elkövetéskor a tõle elvárható gondosság ellenére sem volt tudomása.
Nem vonható felelõsségre az, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy magatartása nem jogellenes és erre a feltevésre alapos oka van.
Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály úgy rendelkezik, az eljárás alá vont személy csak a sértett kívánságára (magánindítvány), illetve a feljelentésre jogosult szerv feljelentése alapján vonható felelõsségre.


5. A szabálysértés büntethetõségének elévülése


Nincs helye felelõsségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).
Az elévülés határidejének kezdõ napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér.
Ha a szabálysértés jogellenes állapot elõidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidõ mindaddig nem kezdõdik el, amíg ez az állapot fennáll.
Ha a szabálysértés kötelesség teljesítésének elmulasztása által valósul meg, az elévülési határidõ az azt követõ napon kezdõdik, amikor az eljárás alá vont személy még jogszerûen eleget tehetett volna kötelességének.


6. A felelõsségre vonás mellõzése


A felelõsségre vonás mellõzhetõ, ha a szabálysértés a cselekmény súlyára, az elkövetés körülményeire, illetve az eljárás alá vont személyre tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen. A szabálysértési hatóság a felelõsségre vonás mellõzésérõl a sértettet értesíti.

7. Büntetések és intézkedések


A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések:
a) az elzárás,
b) a pénzbírság.
(2) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:
a) a jármûvezetéstõl eltiltás,
b) az elkobzás,
c)
d) a figyelmeztetés,
e) kitiltás.


7.1 Az elzárás


Szabálysértés miatt elzárást törvény állapíthat meg. Az elzárás legrövidebb idõtartama egy nap, leghosszabb tartama - a jogszabályban foglalt kivétellel hatvan nap.
Az elzárás tartamába a szabálysértési õrizet teljes idejét, valamint a négy órát meghaladó elõállítás tartamát be kell számítani


7.2 A pénzbírság


A pénzbírság legalacsonyabb összege ezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint.
Az önkormányzati rendelet harmincezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.
A pénzbírságot meg nem fizetés esetén - ha a közigazgatási végrehajtás általános szabályai szerint, illetõleg adók módjára nem hajtható be - közérdekû munkára, illetõleg elzárásra kell átváltoztatni.


7.3 A jármûvezetéstõl eltiltás


Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály lehetõvé teszi, a pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személy eltiltható a jármûvezetéstõl, ha a szabálysértést engedélyhez kötött jármûvezetés szabályainak megszegésével követte el.
A jármûvezetéstõl eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év.
Az eltiltás tartamába be kell számítani azt az idõt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetõi engedélyét a jogsértõ cselekménnyel összefüggésben elvették, illetve bevonták.


7.4 Az elkobzás


El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, ha az eljárás alá vont személy tulajdona vagy egyébként is, ha birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti;
b) amely a szabálysértés útján jött létre;
c) amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.
El kell kobozni azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben a szabálysértést meghatározó jogszabály az elkobzást kötelezõvé teszi.
El lehet kobozni azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben a szabálysértést meghatározó jogszabály az elkobzást lehetõvé teszi.
Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelõsségre, illetve a hatóság mellõzte a felelõsségre vonást.


7.5 Kitiltás


A szabálysértési hatóság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggõ szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényrõl, illetve sportlétesítménybõl.
A kitiltás legrövidebb idõtartama hat hónap, leghosszabb idõtartama pedig két év.


8. A büntetés kiszabása, az intézkedés alkalmazása


A büntetést és az intézkedést a jogszabályban meghatározott keretek között úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból kitûnnek.

A szabálysértésekrõl, valamint a szabálysértési eljárásról részletesen szól az 1999. évi LXIX. Törvény .

Amennyiben konkrét ügy kapcsán felmerült kérdése van forduljon hozzánk kérdésével a fenti elérhetõségeinken.